Sz�rmaz�sa:
Magyarorsz�g

Felhaszn�l�sa:
A vizsla sokoldal�an haszn�lhat� vad�sz-munkakutya. Mezõn, erdõben �s v�zben egyar�nt haszn�lhat�nak kell lennie; az al�bbi jellemzõ tulajdons�gokkal rendelkezik:
- kiv�l� szagl�s
- hat�rozott vadmeg�ll�s
- apportk�szs�g
- az �sz�nyom c�lrat�rõ, a v�z szeretet�vel p�rosul� k�vet�se
A neh�z terepet, �s a sz�lsõs�ges idõj�r�si viszonyokat egyar�nt j�l tûri. Munkab�r� vad�sz-munkakutya minõs�g�ben a l�v�stõl �s a vadt�l val� f�lelem, a vadmeg�ll�s illetve az elhoz�si k�szs�g �pp�gy nem k�v�natos, mint a v�zszeretet hi�nya. Probl�mamentes term�szete �s alkalmazkod�k�pess�ge miatt lak�sban is k�nnyen tarthat�.

FCI besorol�sa:
VII. csoport Vizsl�k
1. szekci� Kontinent�lis vizsl�k
Munkavizsg�ra k�telezett

R�vid t�rt�neti �ttekint�s:
A dr�tszõrû magyar vizsla a XX. sz�zad harmincas �veiben a dr�tszõrû n�met vizsl�val val� keresztez�s r�v�n alakult ki. Fajtajegyei azonosak a r�vidszõrû magyar vizsl��val.

�ltal�nos megjelen�s:
�l�nk, zsemles�rga sz�nû, sz�raz �s szik�r, a r�vidszõrû magyar vizsl��n�l robosztusabb testfel�p�t�sû. Megjelen�se egy mindenes vizsla kitart�s�t, munkab�r�s�t �s ig�nytelens�g�t t�kr�zi.

Fontos m�retar�nyok:
- a testhossz kiss� meghaladja a marmagass�got
- a mellkasm�lys�g valamivel kisebb, mint a marmagass�g fele
- a fang valamivel r�videbb, mint a fejhossz fele

Viselked�s �s jellem:
Hûs�ges, k�nnyen tan�that�, �n�rzetes, a durva b�n�sm�dot nem tûrõ fajta. Vezetõj�vel kapcsolatot tart, szenved�lyesen keresõ, kitart�, j� orr�, szil�rdan �ll�.

TESTFEL�P�T�S

1. Fej
Agykoponya:
Koponya: M�rs�kelten sz�les, enyh�n dombor�. A fejtetõt enyhe homlok�rok v�lasztja kett� k�z�pen, a m�rs�kelten fejlett nyakszirtcsontt�l a stop fel�. A szembolt�vek k�zepesen fejlettek.
Stop: M�rs�kelt
Arckoponya:
Orrt�k�r: Sz�les �s j�l fejlett orrt�k�r min�l t�gabb orrlyukakkal. Az orrt�k�r s�t�tebb �rnyalatban harmoniz�l a szõrzet sz�n�vel.
Fang: Tompa, nem elhegyesedõ, erõs �llkapcsokkal, nagyon izmos. Az orrh�t egyenes.
�llkapocs/Fogak: Erõs �llkapcsok t�k�letes, szab�lyos �s teljes oll�s harap�ssal, a felsõ metszõfogsor h�zag n�lk�l z�r az als� f�l�. A fogak csaknem egyenesen �llnak az �llkapocsban; a fogk�plet szerinti 42 eg�szs�ges foggal.
Pofa: Erõs, j�l izmolt.
Szemek: Kiss� ov�lisak, k�zepes nagys�g�ak. A szemh�jak j�l a szemgoly�ra simulnak. Tekintete �l�nk, �rtelmes. A szemsz�n a szõrzet sz�n�vel harmoniz�l, a s�t�tbarna szemek r�szes�lnek elõnyben.
F�lek: Kiss� h�tul �s k�z�pmagasan tûz�ttek. A f�l lebenye finom, a pof�hoz simul, lefel� kerek�tett V-alakban v�gzõdik. F�le valamivel r�videbb, mint a r�vidszõrû magyar vizsl��.

2. Nyak:
K�z�phossz�, az �sszk�ppel harmoniz�l�. A tark� nagyon izmos �s enyh�n �velt. A torokt�j�k sz�raz.

3. T�rzs
Mar: Kifejezett �s izmos.
H�t: Szil�rd, j�l izmolt, feszes �s egyenes. Az izomzatnak fednie kell a t�visny�lv�nyokat.
�gy�k: R�vid, sz�les, feszes, izmos, egyenes, vagy kiss� �velt. A h�t �s az �gy�k k�zti �tmenet feszes �s t�m�r.
Far: Sz�les �s megfelelõen hossz�, nem r�viden csapott, a farok fel� enyh�n lejt, j�l izmolt.
Mellkas: Sz�les �s m�ly, j�l kifejezett, izmos �s k�zepesen telt elõmellel; lehetõleg messzire h�trany�l� szegycsonttal. A szegycsontnak �s a k�ny�kiz�letnek azonos magass�gban kell lennie. A bord�k m�rs�kelten �veltek. A h�ts� bord�k j�l leny�l�ak.
Als� vonal: Eleg�ns �vben enyh�n felh�zottan halad h�trafel�, feszes.

4. Farok
K�z�pmagasan tûz�tt, t�v�n�l vastag, azut�n elv�konyod�. Azokban az orsz�gokban, ahol a t�rv�ny kurt�t�si tilalmat nem �r elõ, a vad�szatra val� felhaszn�l�s �rdek�ben 1-ed r�sz�t lev�gj�k. Ha a farok nem kurt�that�, akkor a cs�nkig �r, kiss� kard alakban hordja. Mozg�s k�zben v�zszinteshez k�zel megemeli. A farok szõrrel j�l, �s vastagon fedett.

5. V�gtagok
El�lsõ r�sz:
�ltal�nos: El�lrõl n�zve a v�gtagok p�rhuzamosak, oldalr�l n�zve f�ggõlegesek �s j�l a test al� helyezettek. J� csontozat �s erõs izomzat jellemzi.
Lapocka, v�ll: A lapocka hossz�, dõlt �s h�trafel� laposan felsimul. Mozg�s k�zben rugalmas. Erõs, sz�raz izomzat. A lapocka �s a felkar k�z�tt j� sz�gell�s.
Felkar: Lehetõleg hossz�, �s j�l izmolt.
K�ny�k: Testhez simul�, de nem odapr�selt, sem kifel�, sem befel� nem fordul. A felkar �s az alkar k�z�tt j� sz�gell�s.
Alkar: Hossz�, egyenes, megfelelõen izmolt. Erõs, nem durva csontok.
El�lsõ l�btõiz�let: Sz�raz, feszes.
El�lsõ l�bk�z�p: R�vid, csak nagyon enyh�n dõlt.

El�lsõ mancsok: Kiss� ov�lisak, szorosan egym�shoz fekvõk, megfelelõen boltozatos, erõs l�bujjakkal. Erõs, barna sz�nû karmok. Kem�ny, ellen�ll�, palasz�rke talpp�rn�k. �ll�s �s mozg�s k�zben a mancsok p�rhuzamosak.

H�tuls� r�sz:
�ltal�nos: H�tulr�l n�zve a v�gtagok egyenesek �s p�rhuzamosak. J� sz�gell�se, erõs csontok.
Comb: Hossz� �s izmos. A medence �s a comb k�z�tt j� sz�gell�s.
T�rd: A comb �s a l�bsz�r k�z�tt j� a sz�gell�s.
L�bsz�r: Hossz�, izmos �s inas. Hossza k�zel azonos a comb hossz�val. J� sz�gell�s a l�bsz�r �s a h�tuls� l�bk�z�p k�z�tt.
Cs�nk: Erõs, sz�raz �s inas, ar�nylag alacsonyan helyezõdõ.
H�tuls� l�btõ: F�ggõleges, r�vid �s sz�raz.
H�tuls� mancsok: Kiss� ov�lisak, szorosan egym�shoz fekvõk, megfelelõen boltozatos, erõs l�bujjakkal. Erõs, barna sz�nû karmok. Kem�ny, ellen�ll�, palasz�rke talpp�rn�k. �ll�s �s mozg�s k�zben a mancsok p�rhuzamosak; ugyanolyanok, mint az el�lsõk.

6. Mozg�s
Jellegzetes j�r�sm�dja a lend�letes, k�nnyed, eleg�ns, t�r�lelõ �get�s nagy tol�erõvel, �s ennek megfelelõ elõrel�p�ssel. Mezei keres�skor kitart� v�gta. A h�t szil�rd, a felsõ vonal nem t�r el a v�zszintestõl. J�l felegyenesedett tart�s. A poroszk�l�s nem k�v�natos.

7. Bõr
Feszes, redõket nem k�pez, j�l pigment�lt.

8. Szõrzet
Dr�tszõrû, testhez simul�, erõs sz�l�, sûrû �s f�nytelen. A fedõszõr 2-3 cm hossz�, az aljszõr sûrû �s v�ztasz�t�. A hossz� szõrzet nem rejtheti el a test form�it. Erõss�ge �s sûrûs�ge r�v�n a szõrnek a lehetõ legjobb v�delmet kell ny�jtania az idõj�r�s hat�sai �s a s�r�l�sek ellen. A v�gtagok als� r�szein, a mellkas �s has als� r�szein puh�bb, r�videbb �s kiss� v�konyabb; a fejen �s f�l�n r�videbb �s egy�ttal s�t�tebb; sûrû, de nem puha a szõrzet.

A ki�ll� szem�ld�k�k hangs�lyozz�k a stopot. Ez, �s az erõs, de nem t�l hossz� /2-3cm/, lehetõleg kem�ny szak�ll a fang mindk�t oldal�n kiemelik a hat�rozott arckifejez�st. A nyak�r k�t oldal�n V-alak� kef�k tal�lhat�k.

Sz�n: A zsemles�rga k�l�nb�zõ �rnyalatai. A f�l egy �rnyalattal s�t�tebb lehet, egy�bk�nt egys�ges. V�r�s, barn�s �s vil�gos �rnyalatok nem k�v�natosak. Kisebb feh�r folt a mellen, vagy a torokt�j�kon, melynek �tm�rõje nem lehet nagyobb, mint 5 cm, valamint feh�r tûz�sek az ujjakon nem sz�m�tanak hib�nak. Az ajkak �s a szemh�jak sz�ne megegyezik az orrt�k�r sz�n�vel.

9. M�ret
Marmagass�g:
Kanok: 58-64 cm
Szuk�k: 54-60 cm

A marmagass�g n�vel�se nem c�l, k�v�natos a k�z�pm�retekre val� t�rekv�s. Azonban a statikus �s dinamikus egyens�ly �s a szimmetria sokkal fontosabb, mint a centim�terekben kifejezett m�retek.

10. Hib�k
Az elõbb eml�tett pontokt�l val� minden elt�r�s hib�nak tekintendõ, amely �rt�kel�s�nek pontos ar�nyban kell �llnia az elt�r�s fok�val.

11. Kiz�r� hib�k
- A nemi jellegtõl val� durva elt�r�s
- Nem t�pusos fej
- Foltos orrt�k�r
- L�g�, vagy ny�ladz� ajak
- Elõre-, vagy h�traharap�s, keresztharap�s valamint ezek �sszes �tmeneti form�ja
- Egy, vagy t�bb fog hi�nya: a metszõfogak �s/vagy szemfogak, a 2-4. elõõrlõk, �s/vagy az 1-2. õrlõk k�z�l, kettõn�l t�bb P1 hi�nya; az M3-masokat nem veszik figyelembe. A nem l�that� fogak hi�nyz� fognak sz�m�tanak.
- A fogsoron k�v�li plusszfogak
- Farkastorok, ny�lsz�j
- Vil�goss�rga szemek, nagyon laza szemh�jak. Entropium, Ektropium, Distichiasis /kettõsen helyezett szempillasor/
- Kifejezett nyaklebernyeg
- Fatty�k�r�m
- S�lyosan hib�s mozg�s
- V�kony szõrzet. Hi�nyz� aljszõr. Hossz�, puha, selymes, gubancos, g�nd�r vagy gyapj�szerû szõr. Hi�nyz� kefe a v�gtagokon.
- Nem t�pusos szõrzet
- S�t�tbarna vagy viaszs�rga sz�n /ak�r a bõr�n, ak�r a ny�lkah�rty�n/. Tarkas�g. Nem egys�ges sz�n, 5 cm-n�l nagyobb mellfolt.
- Feh�r mancsok
- Pigmenthi�ny a bõr�n, a szemh�jakon �s az ajkon egyar�nt.
- 2 cm-n�l nagyobb m�retbeli elt�r�s
- Mindenfajta ideggyenges�g