Sz�rmaz�sa:
Magyarorsz�g

Felhaszn�l�sa:
Eredendõen mindenes vad�szkutya, kifejezetten nagy mozg�sig�nnyel. Term�szete �s alkalmazkod� k�szs�ge miatt lak�sban, kedvtel�sbõl is k�nnyen tarthat�.

FCI besorol�sa:
VII. fajtacsoport Vizsl�k
1.1. szekci� Kontinent�lis vizsl�k
munkavizsg�ra k�telezett (mezei-v�zi vizsga)

R�vid t�rt�neti �ttekint�s:
A magyar vizsla õsei a v�ndorl� magyar t�rzsekkel ker�ltek haz�nkba. �r�sos eml�keket, �br�zol�sokat m�r XVI. sz�zadi dokumentumokban is tal�lhatunk. Vad�szati jelentõs�ge a XVIII. sz�zadt�l fokoz�dott. A XIX. sz�zad v�g�n m�r vizslaversenyeket szerveztek Magyarorsz�gon, ahol a magyar vizsl�k is eredm�nyesen szerepeltek. A fajta fejlõd�s�ben ebben az idõben val�sz�nûleg fontos szerepet j�tszott a pointer. Modern, szakszerû teny�szt�se 1920-ban kezdõd�tt.
�ltal�nos megjelen�s:
K�z�pnagy, eleg�ns, nemes megjelen�sû, zsemles�rga, r�vidszõrû vad�szkutya. Ink�bb k�nnyed fel�p�t�sû, sz�raz, szik�r izomzat�, a sz�ps�g �s erõ harm�ni�j�t t�kr�zi.

Fontos m�retar�nyok:
Marmagass�g - t�rzshossz: 100 : 102-104
Marmagass�g - mellkasm�lys�g: 100 : 44-46
Marmagass�g - mellkassz�less�g: 100 : 31-35
Fejhossz - orrhossz: 100 : 46
Fejhossz - f�lhossz: 100 : 75

Viselked�s �s jellem:
�l�nk, bar�ts�gos, kiegyens�lyozott, k�nnyen tan�that�. Alapvetõ tulajdons�ga a kiemelkedõ kapcsolattart� k�szs�g. A durva b�n�sm�dot nehezen viseli el. Alapvetõen nem lehet agressz�v, �s sohasem lehet f�l�nk.
Mindenes vad�szkutya, teh�t egyar�nt j�l kell vad�sznia mezõn, v�zen �s erdõben. Jellemzõ vad�szati tulajdons�gai: kiv�l� orr, szil�rd �s figurat�v vadmeg�ll�s, kiv�l� elhoz�si hajlam, csapak�vet�si k�szs�g �s v�zszeretet.

TESTFEL�P�T�S

1. Fej
Sz�raz, nemes, ar�nyos.
Agykoponya:
A koponya m�rs�kelten sz�les, enyh�n dombor�. A fejtetõt enyhe har�ntvonal v�lasztja kett� k�z�pen a k�zepesen fejlett nyakszirtcsontt�l a homlok fel�. A koponya �s az orrh�t hosszanti tengelye kb. 30-35 fokos sz�get z�r be. Az orrh�t mindig egyenes, a szembolt�v k�zepesen fejlett.
Stop: M�rs�kelt

Arckoponya:
Az arcorri r�sz j�l boltozott, nem elhegyesedõ �s sz�les, j�l fejlett orrt�k�rben v�gzõdik, min�l t�gabb orrlyukakkal. Az orrt�k�r h�ssz�nû.
Fang: Ar�nyosan hossz�
Ajkak: Feszesek, nem lel�g�ak
�llkapocs/Fogak: Az �llkapocs j�l fejlett, j�l izmolt. A fogazat erõteljes, komplett, a metszõfogak oll�san z�r�dnak.
Szemek: Kiss� ov�lisak, a szemh�jak j�l z�rtak. Tekintete �l�nk, �rtelmes. A szemsz�n a szõrzet sz�n�vel harmoniz�l� �rnyalat� barna, elõny�s, ha min�l s�t�tebb.
F�lek: K�z�phossz�ak, kiss� h�tul �s k�z�pmagasan tûz�ttek, laposan fekszenek az archoz. A f�lny�l�st j�l takarj�k, lekerek�tett V- alakban v�gzõdnek. Hosszuk a fejhossz 3 -e.

2. Nyak
K�z�phossz�, j�l izmolt, enyh�n �velt, nem lehet lebernyeges. K�z�pmagasan illeszkedik a t�rzsh�z.

3. Test
Az erõteljes �s ar�nyos t�rzs valamivel hosszabb a marmagass�gn�l.
Felsõ vonal: Korrekt
Mar: Kifejezett �s izmolt.
H�t: R�vid, feszes �s egyenes.
�gy�k: R�vid, sz�les, feszes, j�l izmolt.
Far: Sz�les, �s el�gg� hossz�, a nagyt�megû izmok - h�t �s j�lfejlett combizomzat - ered�s�hez �s tapad�s�hoz; enyh�n lejtve lekerekedik a faroktõig. A cs�põsz�glet - �lõgum� egyenese kb. 30 fokos sz�get z�r be a h�tvonallal.
Mellkas: K�zepesen sz�les �s m�ly, k�ny�kig �r. A bord�k m�rs�kelt �vel�sûek.
Sz�gy: Telt, j�l izmolt, k�zepesen domborod�.
Has: Enyh�n felh�zott.

4. Farok
Kiss� alacsonyan tûz�tt, k�zepes vastags�g�, elkeskenyedõ. Csak enyh�n �velt, kb. a cs�nkig �r. Mozg�s k�zben a v�zszinteshez k�zel tartott. Kurt�t�sa nem k�v�natos, de 1-ed r�sz lev�ghat�.

5. V�gtagok
El�lsõ r�sz:
Mellsõ v�gtagok: Egyenesek, erõs csontozat�ak, j�l izmoltak.
Lapocka, v�ll: Feszes, j�l izmolt. A lapocka megfelelõen hossz�, �s kellõen mozg�kony, a lapockacs�cs - v�llb�b egyenes a f�ggõlegessel kb. 35 fokos sz�get z�r be, hossza k�zel azonos a v�llb�b - k�ny�kb�b t�vols�ggal, �s azzal k�zel 100 fokos sz�get alkot.
K�ny�k: Z�rt.
L�btõiz�let: Legyen j�lfejlett, sz�raz, feszes.
L�bk�z�p: Ar�nyosan r�vid, sz�raz, a l�bsz�rral kb. 170 fokos sz�get z�r be.
El�lsõ mancsok: Z�rtak, enyh�n ov�lisak, a l�bujjak erõsek, a talpp�rna kem�ny, palasz�rke. A karmok erõsek, barn�k.

H�tuls� r�sz:
�ltal�nos: A h�tuls� v�gtagok j�l izmoltak, erõsek. Az �lõgum�b�l bocs�tott egyenes �thalad a t�rden, a cs�nkon �s a mancson.
Comb:. Izomzata j�l fejlett, a combcsont tengelye kb. 110 fokos sz�get z�r be a k�lsõ cs�põsz�glet - �lõgum� egyenes�vel.
L�bsz�r: Hossza k�zel azonos a comb hossz�val, izmos.
Cs�nk: Kiss� alacsonyan helyezõdik, sz�raz, inas.
H�tuls� mancsok: Ov�lisak, z�rtak, erõs ujjakkal.

6. Mozg�s
Jellegzetes j�r�sm�dja az �get�s, munk�ban, keres�s k�zben az egyenletes, kitart� v�gta. �get�sn�l a mozg�s t�r�lelõ, k�nnyed, eleg�ns �s egyenletes. A k�ny�k a testhez simul - oldalir�ny� kit�r�s n�lk�l.
A t�rzs mozg�sa nem lehet k�gy�z�, �get�s k�zben a felsõ vonal a v�zszintestõl nem t�r el.

7. Bõr
Feszes, gyûrõd�sek �s r�ncok n�lk�li, pigment�lt. Az ajkak, szemh�j, k�r�m barna, orrt�k�r h�ssz�nû.

8. Szõrzet
Szoros fekv�sû, r�vid, egyenes, �rdes tapint�s�, aljszõr n�lk�li. A has enyh�n szõr�z�tt, a f�lekn�l apr�bb �s selymesebb. A farok szõrzete kiss� hosszabb sz�l�.
Sz�n: A zsemles�rga k�l�nb�zõ �rnyalatai. A f�l egy �rnyalattal s�t�tebb lehet, egy�bk�nt homog�n. V�r�s, vagy fak�s�rga sz�nv�ltozatai nem k�v�natosak. Kisebb feh�r folt - max. 5 cm �tm�rõjû -, vagy tûz�s a mellen, torokt�j�kon �s az ujjakon nem tekinthetõ hib�nak.

9. M�ret

Marmagass�g: Kanok: 58-64 cm
Szuk�k: 54-60 cm

S�ly: Kanok: 24-30 kg
Szuk�k: 22-26 kg

10. Hib�k
Az elõbb eml�tett pontokt�l val� minden elt�r�s hib�nak tekintendõ, amely �rt�kel�s�nek pontos ar�nyban kell �llnia az elt�r�s fok�val.

11. Kiz�r� hib�k
- A fajtajellegtõl val� l�nyeges elt�r�s
- Nem t�pusos fej
- S�t�tbarna, vagy viaszs�rga sz�n, foltoss�g
- Vil�goss�rga szem, ectropium, entropium
- Harap�shiba
- L�g�, ny�ladz� ajkak
- Erõs lebernyeg
- F�l�nk, gyenge idegzetû egyedek
- S�lyosan hib�s mozg�s

Teljes�tm�ny szempontj�b�l kiz�r� hib�k:
- L�v�sf�lõss�g
- Az �ll�sk�szs�g, az apportk�szs�g, a vad ir�nti �rdeklõd�s, vagy a v�zkedvel�s hi�nya
- Kiz�rand�k a kezelhetetlen egyedek